Trump alakját idéző árnyék vetül a FIFA nagyszabású terveire a 2026-os világbajnokság kapcsán
Mielőtt a 48 csapatot csoportokba sorsolták volna a 2026-os FIFA-világbajnokságra, az Egyesült Államok elnökét, Donald Trump hívták fel a
Mielőtt a 48 csapatot csoportokba sorsolták volna a 2026-os FIFA-világbajnokságra, az Egyesült Államok elnökét, Donald Trump hívták fel a színpadra, hogy átvegye a trófeát.
„Ez az ön békedíja” – mondta a FIFA elnöke, Gianni Infantino. „Van egy gyönyörű érem is önnek, amit bárhová magával vihet.”
Miközben Trump a szalag után nyúlt, és a fejét átbújtatta a hurokon, a FIFA dicsérő szavai még mindig a fülében csengtek.
„Egy dinamikus vezetőt tisztelünk, aki diplomáciai erőfeszítéseivel párbeszédet, feszültségcsökkentést és stabilitást teremtett” hangzott el egy négyperces videó narrációjában, amely a FIFA új díjának első kitüntetettjét ünnepelte.
Kevesebb mint három hónappal később Trump a CNN műsorvezetőjének, Jake Tapper beszélt legújabb közel-keleti külpolitikai lépéséről: egy Irán elleni háborúról.
„Szétbombázzuk őket” – mondta a légicsapásokról, amelyeket az izraeli kormánnyal együtt indított. „A világ legerősebb hadserege a miénk, és használjuk is.”
A FIFA békedíjának átvétele és a Közel-Keleten indított hadműveletek között Trump jóváhagyta az ISIS-hez köthető erők elleni katonai akciót Nigériában karácsony napján, valamint katonai beavatkozást rendelt el Venezuelában, ahol elfogták az elnököt, Nicolás Maduro. A NATO-szövetségeseket is nyugtalanságban tartotta Grönland megszerzésének fenyegetésével, amelyet végül a World Economic Forum intenzív tárgyalásai oldottak fel. Emellett tovább provokálta Kanadát azzal, hogy miniszterelnökét, Mark Carney-t „kormányzónak” nevezte, utalva arra a korábbi elképzelésére, hogy az ország az USA 51. tagállama legyen.
Az Irán elleni fellépés azonban mindent felülírt, és reflektorfénybe helyezte a FIFA döntését. A szervezet büszke arra, hogy a futball képes egyesíteni a világot és békét teremteni, ám ha a közel-keleti helyzet tovább romlik, a világbajnokságot könnyen háttérbe szoríthatja az a háború, amelyet épp az a vezető indított, akit a FIFA békedíjjal tüntetett ki.
Egy FIFA-szóvivő válaszában Infantino korábbi nyilatkozatára hivatkozott: „Ha sikerül életeket megmenteni, és megvédeni az embereket, akkor tisztelet jár érte” – mondta. „Kulcsszerepe volt konfliktusok megoldásában és életek megmentésében.”
Torna globális konfliktusok közepette
Amikor idén nyáron megkezdődnek az ünnepségek az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, az eseményeket valószínűleg számos konfliktus árnyékolja majd be.
Néhány nappal azelőtt, hogy az USA az izraeli hadsereggel együtt több mint egy tucat iráni várost támadott és megölte Irán legfőbb vezetőjét, Ali Khamenei, a mexikói kormány nagyszabású akciót indított a hírhedt Jalisco kartell ellen.
A drogkartell vezetőjét, Nemesio Oseguera Cervantes, nem messze Guadalajarától ölték meg attól a várostól, amely a világbajnokság egyik helyszíne lesz. Halála azonban destabilizálhatja az országot, éppen akkor, amikor futballszurkolók ezrei készülnek odautazni.
Infantino teljes bizalmát fejezte ki a mexikói hatóságok iránt, bár elismerte az erőszak súlyosságát, amely legalább 70 ember életét követelte.
„Mexikó nagyszerű ország, de mint mindenhol, történnek dolgok” – mondta. „Ezért vannak kormányok és hatóságok, hogy fenntartsák a rendet.”
Felmerült az is, hogy egyes mérkőzéseket biztonságosabb helyszínre, például Katarba helyeznek át, ám ez az ország is hamar belekeveredett a közel-keleti konfliktusba, amikor Irán rakétákat indított a térségbe.
Irán válogatottja már kijutott a világbajnokságra, és az USA-ba tervezett utazni, ám a helyzet bizonytalanná vált. Az iráni szövetség elnöke szerint a részvételük kérdésessé vált.
„Egy ilyen támadás után nem várható el, hogy reménnyel tekintsünk a világbajnokságra” – mondta.
Feszültségek az USA és Irán között
Az iráni részvételt már korábban is nehezítették az amerikai beutazási korlátozások. A szurkolók vízumkérelmeit elutasították, sőt a sorsoláson való részvétel is problémás volt.
Más országok például Haiti, Elefántcsontpart és Szenegál szurkolói is hasonló korlátozásokkal szembesülnek.
Korábban Infantino még azt mondta: ha egy csapat vagy szurkolói nem tudnak belépni a rendező országba, „akkor nincs világbajnokság”. Most azonban más szempontok is szerepet játszanak, hiszen a torna a FIFA történetének legjövedelmezőbbje lehet.
Politika és futball összefonódása
Infantino időközben szoros kapcsolatba került Trumppal, és egyre inkább globális politikai szereplőként jelenik meg. Többször feltűnt a Fehér Házban, részt vett nemzetközi csúcstalálkozókon, és nyíltan együtt mutatkozik az amerikai elnökkel.
Bár a FIFA etikai kódexe politikai semlegességet ír elő, Infantino láthatóan kényelmesen mozog a világ egyik legmegosztóbb vezetője mellett.
A 2026-os világbajnokság így egészen különleges lesz: bár általában a FIFA elnöke a legbefolyásosabb figura a torna körül, most szinte biztos, hogy Trump is központi szereplő lesz.
Az elnök már többször bemutatta a világbajnoki trófeát a Fehér Házban, és korábban is használta a sportot politikai célokra.
Bármi történjen is a pályán, ez a világbajnokság minden bizonnyal erősen átpolitizált lesz. A torna az Egyesült Államok 250. évfordulós ünnepségeinek egyik központi eleme lesz, és a szervezők célja, hogy az országot a lehető legjobb fényben mutassák be a világnak.
Mindez végül egy nehéz kérdés elé állítja a FIFA-t: vajon nem akarja, vagy egyszerűen nem tudja megakadályozni, hogy a tornát a világ egyik legbefolyásosabb vezetője és az általa kiváltott események uralják?



